2008 november 24.-e óta nem eszem húst.

Miért?

Erről már írtam korábban. Röviden összefoglalva: az előbb idézett film, akkora feszültséget keltett bennem, amit sok más emberrel ellentétben nem tudtam legyűrni, vagy elnyomni - hazudni a saját zsigeri megérzésemnek, hogy etikátlan amit művelek nap mint nap - ezért inkább abbahagytam a húsevést. A másik módja a fenti konfliktus feloldásának, hogy elnyomják magukban az emberek. Ezt megtette két ismerősöm is, ők legalább vették a fáradtságot és megnézték a filmet.

Mit eszem akkor?

Ugyanazt amit azelőtt ettem, csak több zöldséget és több sajtot. Semmilyen bio/ezotéria boltba nem járok sajtolt fűnedvekért és bölcsek köve mellett növő gombák főzetéért. Akármilyen boltban megkapható kajákat eszem. Semmilyen plusz körültekintést nem igényelt az átállásom, lévén hogy ovo-lakto vegetarianizmust választottam, tehát tejet és termékeit, valamint tojást továbbra is fogyasztok. Ezekből talán többet mint egy átlagos ember, de erre sem kellett figyelnem, egyszerűen csak beállt egy picit magasabb szintre.

Meddig csinálom még?

Az elején erre nem tudtam a választ. Egyszerűen csak nem bírtam arra gondolni hogy egy döglött állat darabját tegyem a számba, így nem is foglalkoztatott. Mostanában azt szoktam mondani, hogy hamarabb szoknék vissza a cigire, vagy valamilyen dohányárura, mint a húsra.

Hogy fogadták?

A családomban Anyukám és Apukám úgy, hogy: "Jó." Azóta a hétvégi ebédeken csinál nekem a Mama valami zöldséges, tojásos egytáléltelt, amiből előszeretettel eszik persze mindenki más. Ha meg néha nem, akkor eszem levest és köretet salátával. A bátyáim már némi baszogatással és értetlenkedéssel viccelték el, de őket sem rázta meg egyáltalán.

A barátnőm elfogadta és a szüleim mellett Ő támogatott és védett meg vitás helyzetekben mindig is a legjobban.

Az az ellenreakció, kekeckedés, értetlenkedés és az a mennyiségű tudománytalan faszság amit a szűk baráti körömtől kaptam, az viszont egészen kiábrándító volt. Volt aki kijelentette abstart, hogy hús nélkül nem lehet élni, mert hogy az egészségtelen meg blabla. Volt aki, elkezdett baszogatni, hogy akkor miért nem hagyok fel a tej fogyasztással és tojás evéssel is egyből, illetve hogy akkor miért járok bőr cipőben?

A fent nevezett három emberen kívül SENKI nem volt aki csöndes toleranciával, esetleg egy kis bíztatással kezelte volna ezt az ügyet, csak visszautasítás, piszkálódás és értetlenkedés, vagy ellenem való fogadás volt tapasztalható. Najó még kiemelném a drága nagyszüleimet, akik csöndes mosollyal nyugtázták a dolgot, de legalább nem emeltek szót ellenem.

Nem ítélkezem, mert könnyen lehet, hogy én más témában ugyanilyen kekecke leszek egy barátommal, de az egyöntetű negatív hozzáállás mégis váratlan és meglepő volt számomra.

Nem fogytam? Nem romlott a teljesítő képességem?

Nem, nem fogytam, sőt ugyanúgy figyelnem kell alkatomból fakadóan a súlyomra. Edzésen elkezdtem inni fehérje-turmixot, ám könnyen lehet, hogy ezek nélkül sem tapasztalnék visszaesést. Továbbra is heti átlagban minimum 20 km-t futok de sokszor összejön a 30+ is. Átlagosan már csak 3x járok edzeni hetente, de itt bokros teendőimet kell hibáztatnom, nem a téliszalámi hiányát. Általában síelésen, edzésen, focin igen ritkán találkozom nálam jobb kondiban lévő emberrel, arról meg hogy 140 kilós kigyúrt állat legyek, már rég letettem, nekem ez így megfelelő.

Biztos nem egészségtelen?

Talán ezen a téren kaptam a legtöbb támadást, és könnyen lehet, hogy ha nem biológusnak tanulok akkor még el is tudtak volna bizonytalanítani tök laikus, kötözködő emberek, pusztán azért mert annyian mondták egyszerre a hülyeséget, hogy már igaznak tűnhetett volna.

A hús elhagyása ovo-lakto-vegetarianizmust választva semmilyen hiánybetegséget nem okoz, lévén, hogy az állati fehérjékben lévő esszenciális aminosavakat így különösebb odafigyelés nélkül is megszerezhetjük. Ha valaki vegán (vagyis tejterméket és tojást sem eszik) annak persze jobban oda kell figyelnie, de az sem nagy ördöngösség és annak sem kell bioboltokba és varázsfőzetek után járkálnia, csomó olyan zöldség és zöldséges kaja van ami teljes értékű aminosavak szempontjából, tehát minden esszenciális (amit az ember nem képes bio-szintetikus úton magának előállítani) aminosav megtalálható benne.

Vicces, hogy a kekeckedő emberek közül alig tudta volna valaki elmondani, hogy egyáltalán mi az a hús. Mi van abban, ami annyira rohadtul nélkülözhetetlen lenne szerinte? Hogy épül föl? Mi alkotja és annak megvonása mivel fenyegetheti a létezésemet? Tehát anélkül törtek emberek pálcát felettem, hogy halvány lila fingjuk lett volna arról, hogy mi a faszról beszélnek. Ez elég tanulságos volt számomra és próbálom figyelni magamat, hogy ne kövessem el ezt a hibát, mert igen igen szánalmas és folyamatosan csináljuk az életünk során a legkülönfélébb témákban.

Miért írtam ezt a postot?

Nem, a 239 nem kerek szám, ezt jól látod. De most volt időm először leülni és átgondolni ezt a dolgot. Életem egyik legfontosabb és leginkább bölcs döntésének tartom és szeretnék mindenkit bátorítani, akit csak egy kicsit is érdekel a téma, vagy kacérkodik a gondolattal, hogy kérdezzen nyugodtan, illetve, hogy lépjen előre és hagyja abba, ha rossznak érzi amit nap mint nap tesz. Abszolút nem olyan nagy áldozatvállalás, főleg ma, amikor a világ minden népének elérhetőek a vega receptjei és a hozzávalók is, bármelyik nagyobb városban egy wifis notebook és egy supermarket segítségével.

De nem kell indiai csípős levest meg töltött szőlőlevelet enni folyton, rohadt jó dolgokat lehet főzni sima hazai zöldségekből is. Csomó féle sajt és tészta kapható már, szóval maximum a silány, ötlettelen koszton felnőtt és beszürkült, fantáziátlan tudata lehet bárkinek a korlátja abban, hogy változatosakat és finomat egyen.

Mégegyszer. Azért is írtam, mert hátha segíthet ez valakinek, bátorítja vagy mittudomén. Tényleg tök negatív és ellenséges volt a légkör a kezdeti hónapokban körülöttem e témában és ha nem vagyok ennyire pofátlanul magabiztos és kérlelhetetlenül észérv centrikus, simán elbizonytalanodhattam volna. De nem kell, és más se tegye, mert csekély tapasztalataim azt mutatják, hogy nem kerül több pénzbe, nem kerül nagy erőfeszítésbe, nem romlik le a fizikumunk, tehát egyáltalán nem akkora dolog, mint amekkorának a társadalmi megbélyegzettségtől, az "a hústól nősz nagyra kisfiam" szövegek nagyítóján át látszik.

Végszó

Hihetetlen, de igaz:

Amikor az ember, abbahagy egy a társadalom döntő többsége által napi rutinként végzett tevékenységet és így egy idő után már annak "természetesség" érzete nélkül tudja azt vizsgálni, akkor a húsevés, a legatavisztikusabb, legbarbárabb és legszánalmasabb emberi tevékenységgé alacsonyodik le, valahol a kisgyermekek megrontása és a nők megerőszakolása mellé. Ugyanis a rendezőelv a fentiek közt ugyanaz. Kihasználva a természet adta fölényünket, egy nálunk gyengébbnek a létjogait és  élőlényi szuverenitását semmibe véve akaratunk alá hajtjuk, tárgyi sorba alacsonyítjuk.

Továbbra is logikai bukfenc és nevetséges álszentség számomra, hogy egyes ismerőseim óriási pofával ugatva sérelmezik, amikor egy skinhead megver egy zsidót, vagy romát kis hazánkban, miközben ők utána hazamennek és megesznek egy megkínzott, viselhetetlen és kegyetlen módon tartott, leggyilkolt élőlényt.

Nem értem, hogy lehet ilyen mértékben szeparálni a morális értékek kiterjedését, főleg mikor teljesen világos, hogy a disznó, marha, csirke ugyanúgy érzi a fizikai fájdalmat mint mi. Magasabb a fájdalomküszöbük, de ugyanúgy éreznek.

Érzik, hogy ha levágjuk a szarvukat, megcsonkítjuk a farkukat, élve pörzsörlük őket meg, vagy vágjuk el a torkukat.

Ők sem bírják, ha a méretükkel megegyező méretű ketrecbe kell élniük vagy nem láthatnak napfényt.

Nekik is melegük van és ők is ugyanúgy megszomjaznak. Miért sajnálunk meg egy kutyát és részesítjük emberséges bánásmódban, ha a fenti élőlényekkel nem vagyunk erre képesek? Miért pont itt húzódik a határ? Nyilván magasabb értelmi szinten áll egy kutya mint egy háziállat. Az is nyílvánvaló, hogy egy skinhead által megvert embernek talán csak 30 percig fájnak a sebei elsődlegesen, utána már a lelki megaláztatás és kiszolgáltatottság gyötrő érzése lesz a primer fájdalomforrás az agyában. Nem lehet és nem is akarom egy szintre tenni ezeket a létformákat környezetük felfogási képessége szempontjából, de nyilvánvaló tényeket nem lehet (kéne) figyelmen kívül hagyni.

Ha tökéletes és teljes életet lehet élni hús nélkül, ha olimpikonok lehetünk nélküle és semmilyen módon nem korlátozza a hiánya a szellemi és fizikai kiteljesülésünket, akkor miért okozunk folyamatosan, minden naposan, garantált fizikai fájdalmat kiszolgáltatott élőlényeknek?

Azért mert finom? Ez az egyetlen érv ami megmarad.

Számos egészségügyi érv van a hús elhagyása mellett: érrendszeri betegségek és bizonyos fajta rákok kialakulásának esélyének drasztikus csökkenése, magasabb várható élettartam, óriási ökológiai lábnyom (1 kg marhahús = 32 km autózás egy SUV-val) stb.

Megkínozni és megölni egy kiszolgáltatott élőlényt, úgy hogy semmilyen tekintetben erre nem szorulunk rá, kibaszottul nem etikus és semmilyen logikai csavargatással nem védhető morális síkon!

Ezért nem eszem 239 napja húst és igen, amint felta/(á)lálják (lévén, hogy 1 millió fontos pályázat van rá jelenleg is kíírva az RSPCA által, így szerintem max 10 év) a kereskedelmi mennyiségben is előállítható in-vitro húst természetesen ismét enni fogok belőle, mert tényleg finom a hús. Nagyon is az. Csak nem ilyen áron, szerintem.