Ezek hiányoztak nekem nagyon nagyon, és most (hála Andinak) megtaláltam őket. Jó nosztalgiázást! (adjunk hálát a jútúbnak ezért (is))

Chip & Dale: "csicsicsicsip és dél, odapottyan"

A legnagyobb arcok Balu és Kartyács voltak egyértelműen!

Kacsamesééééék dáktélsz, húhúúú! És kapja be nyugodtan Antall József, hogy pont akkor kellett meghalnia... Kösz szépen, önző állat! Innen is üzeni a mostani 20-25 évesek generációja, hogy utálunk amiért elcseszted AZT A BIZONYOS vasárnap délutáni dáktélszünket b@szki!

HÚ MAJD ELFELEJTETTEM, AKI TUDJA, HOGY HÍVTÁK DAGOBERT ELLENFELÉT - a skót kacsát - AZ ÍRJA MEG COMMENTBE KÖNYÖRGÖM! Egyszer egy egész részeg estémet erre áldoztam, míg végül 3 és 4 óra közt hajnalban egy patkányburger gyártó üzemi konyháján megmondta egy nem kevésbé illuminált vendég, két csámcsogó harapás közben. Nagy is volt az öröm akkor, de reggelre már el is felejtettem :) Szóval aki tudja az ne tartsa magában, köfi!

A kis kék gecik meséje a legbetegebb társadalom képet festi le, de attól még imádtuk őket, a pedofil törzsfőnök Törppapával, meg a többi kis genyóval együtt és valljuk meg nem kevesünknek volt az első plátói szerelme a gyönyörű Törppilla :)

 Aztán pár kevésbé fontos, de alapmű főcím dala következzék: Gumi macik. Íme:

Aztán egy betétdal az Aladdinból amin mind sírtunk kis sz@rosként, nem kell szégyelni valljuk be nyugodtan :)

Cápali és Cápeti amellett, hogy megteremtette a vízalatti sorozatmesék archetípusát (ld. Spongyabob kalandjait, ami virágzik még ma is) a legkúlabb főcímdalnak kijáró díjat is bezsebelheti!

A végére pedig az kerüljön, aminek ide kell :) Köpött a Maci, tessék aludni gyerekek! Jóccakát!