Amerikában mindig November hó első hétfőjére következő kedden választanak elnököt, ami most esedékes. A világ egyik vezető hatalmának elnöke - vagy inkább a mögötte álló lobbycsoportok kisminkelt bábja - igen nagy kihatással van arra, hogy milyen külföldi híreket fogunk olvasni az elkövetkező 5 évben. Évek óta zavar, hogy bár az itthoni választási rendszert nagyjából érteni vélem az USA-ban történő dolgok miértjeiről fingom nincs. Sőt! Akármilyen embert kérdezek - aki nem jogász, amerikanisztika szakos, vagy ráérő bölcsész - nem tud semmi felvilágosítást adni, szóval itt van pár összeollózott idézet amikkel én rendet raktam a fejemben az üggyel kapcsolatban, hátha érdekel valakit.

Mielőtt elkezdődik az elnökválasztás a jelöltek legyilkolják egymást párton belül. Ez zajlik már tavaly óta és ebben kerekedett Obama H. Clinton fölé és lett ezzel a Demokrata párt elnökjelöltje:

• Az elnökválasztási procedúra legsajátosabban amerikai része az előválasztás. Mivel az Egyesült Államokban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett pártokról, a jelölt kiválasztása sem az Európában megszokott módon történik. Hagyományos párttagság híján - a Republikánus és a Demokrata Párt is úgynevezett választási párt - a pártok regisztrált szavazói döntenek a jelöltekről államonként tartott hagyományos szavazás útján. Az amerikai választók a helyi választási irodánál adhatják le - republikánus, demokrata vagy független - regisztrációjukat. Az államok ezután az eredmények függvényében delegálnak küldötteket a jelöltállító konvencióra. A küldötteket az előválasztásokon 15 százalék feletti szavazatot kapó jelöltek között osztják el, arányosan.

Az elnökválasztásról:

• Az amerikai választók nem közvetlenül az elnökjelöltre és annak helyettesére szavaznak, hanem úgynevezett elektorokra, akik nyilvánosan elkötelezték magukat egy jelölt mellett. Az elektorok összesen 538-an vannak, azaz minden államban annyi, ahány szenátort (kettőt) és képviselőt (népesség szerint) küld a Szenátusba, amihez jön még a főváros, Washington D.C. három elektora.

  A legtöbb elektorral így a legnagyobb államok, mint Kalifornia (55), Texas (34), New York (31), míg a legkevesebbel - hárommal - a legkisebbek (Észak-Dakota, Dél-Dakota, Montana stb) rendelkeznek.

• Bár első ránézésre aránylag pontosan leképezné a választói akaratot a rendszer, az elektorokat nem a rájuk leadott szavazatok arányában delegálják az elnök megválasztására, hanem, két állam kivétellel (Nebraska és Maine), a győztes mindent visz alapon. Azaz hiába szoros a verseny Kaliforniában a győztes párt mind az 55 elektor állításának jogát elnyeri.

  Az elnökjelöltnek és helyettesének összesen 270 elektori szavazatra, azaz abszolút többségre van szüksége a végső győzelemhez. Ha nincs meg az abszolút többség, a képviselőház dönti el az elnökválasztás kimenetelét.

Érdekességek:

• Az amerikaiak többségének egészen 2000-ig nem tűnt fel, hogy milyen borulékony a választási rendszer, mivel elnökeik hagyományosan nagy többséggel nyerték meg a választást. Ám a 2000-es elnökválasztáson során kiderült, akár kevesebb állampolgári szavazattal is lehet választást nyerni.

  Al Gore, a demokraták akkori elnökjelöltje az utolsó pillanatig vezetett, ám a hatmillió szavazóval rendelkező, eredményét tekintve (akkor 25 elektort adott) sorsdöntő Floridát mindössze 1784 szavazattal a jelenlegi elnök, George W. Bush nyerte meg.

• A szavazásra az amerikaiak nem alanyi alapon jogosultak, hanem regisztrálni kell magukat. A hagyományosan alacsony részvételt idén a regisztráció egyszerűsítésével próbálják megszűntetni, mindenütt biztosítva azt, hogy a választó akár a szavazás előtt regisztrálja magát. A szavazó korú állampolgároknak egyébként 70-80 százaléka regisztrálta magát 2000-ben, és 45-60 százalékuk ment el szavazni.

• Az elnök a világ egyik legnagyobb hatalmú államfője, hiszen a végrehajtó hatalom feje (nincs külön miniszterelnök), ő a haderő főparancsnoka, joga van nemzetközi szerződéseket kötni Szenátus kétharmadának jóváhagyásával, jelentős körben az ő joga a tisztségviselők kinevezése is. A törvényeket megvétózhatja, amit azonban a Kongresszus két házának kétharmados többségű szavazata megsemmisíthet. Hatalmának eszerint prezidenciális jellege van: ő az államfő, a kormány és a hadsereg legfőbb parancsnoka.
• Az elektori kollégium beiktatására eredetileg két ok miatt került sor: egyrészt a korabeli közlekedési és információáramlási viszonyokhoz alkalmazkodtak evvel, másrészt a kisebb államoknak lakossági arányszámuknál több elektort biztosítottak a nagyobb népességű államok túlsúlyát elkerülendő. Mindez azt eredményezheti, hogy a szavazatok többségével bíró elnök kevesebb elektori voksot mondhat magáénak. Az egyes államok összes elektori szavazata azé a jelölté, aki az adott államban az elektorok többségét nyerte meg.