A köztudatban már hál' istennek elég jól benne van nem egy lehetséges emberiség végét jelentő problémakör. Belefulladunk a gázainkba, kiszámíthatatlan - hol sivatagosan száraz, hol élhetetlenül viharos és csapadékos - időjárást csinálunk magunknak, valami őrült fasz biofegyvert vagy nukleáris töltetet szerez és hála a vallásnak nevezett őrületesen jó találmánynak bekattan annyira, hogy elereszti azt. Elfogy az olajunk és megbénul a közlekedési hálózatunk, vagy csak egyszerűen nem fogunk tudni elég tiszta energiát termelni, ha meg nincs áram semmi nincs. Ma olvastam egy hosszú elemező cikket a New Scientist-ben egy lehetséges új apokalipszis-lovasról. Az, hogy éhenhalunk elég hülyén hangzik, főleg itt Európában, de a cikket elolvasva nem kicsit ráncoltam a homlokom. Nem csak belinkelem mert azt úgysem olvassátok el, megpróbálom inkább összefoglalni röviden.

Tünetek

A világon mindenhol drámaian növekednek az élelmiszer árak. 2000 óta a teljes glóbuszt alapul véve elmondható, hogy megduplázódtak! Angliában az élelmiszer árak háromszor gyorsabban növekednek mint az infláció ráta, az USA-ban, csak az elmúlt évben 40%-al került többe egy darab tojás mint azelőtt és az ehhez hasonló mérőszám növekedések több mint 30 országban váltottak ki tüntetéseket, melyek néhol tomboló lázadássá eszkalálódtak. A Világbank szerint közel 100 millió embert nyomhat vissza a mostani válság a teljes nyomorba, azok közül akik épp az elmúlt 10 évben tudtak belőle kimászni.

Miért most?

Pár számomra meglepő adat. Egy kg marhashúshoz 2-6 kg gabona, 1 liter tejhez, 1 kg disznó vagy baromfi húshoz kb. 2 kg gabona szükségeltetik. A fejlett országokban kritikusan és indokolatlanul magas a húsfogyasztás ami a fenti szorzószámokkal érthető kontextusba helyezi ennek a problematikáját.

A bioüzemenyagok hozzávetőlegesen 30%-al növelik a gabonaárakat, egyszerűen azért mert ott termelik a hozzá szükséges növényeket ahol azelőtt gabonát termeltek.

Egyéb faktorok: Ausztrália a világ egyik legnagyobb gabona-exportőre az elmúlt hat évben óriási szárazsággal és ebből következő termés-hiánnyal nézett szembe. Emellett az olajárak történelmi magasságokban vannak, ami a traktorok és a szállítmányozó hajók, vonatok, teherautók üzemeltetési költségeit egyértelműen növelik, akár csak a nitrogén alapú műtrágyákét - hisz mint kb. minden körülöttünk az is kőolajból lesz. A foszfát alapú műtrágyák pedig egyszerűen el fognak fogyni. Az egyik legszomorúbb vagy inkább legidegesítőbb árnövelő faktor pedig a különböző pénzügyi spekulánsok megjelenése: ijesztő mennyiségű spekuláns tőke áramlik be a nemzetközi piacokra, annak reményében, hogy az árak még tovább fognak nőni a fenti körülmények összjátéka folytán. A USA-ban lezajlott ingatlan-lufi-robbanás is komoly tőkét hoz erre a piacra, mentsük a menthetőt alapon. Ezzel az a baj, hogy úgy emelik az árakat, hogy amögött valós kereslet lenne - nyílván hisz pont ez az érdekük. Joachim von Braun szerint, a 200-ról 300 dolláros tonnánkénti árnövekedést ez további 700-al (!!!) fejeli meg. Ehhez járul még hozzá, hogy Kína és India, kormányzati erőkkel befagyasztja az exportjait, hogy előbb legalább a saját népük ehessen. E érthető és normális döntés azonban kevesebb gabonát jelent a nemzetközi piacokon, ami csak még inkább hajlamossá teszi azt a hirtelen áringadozásokra.

Okok

Mezőgazdasági szakemberek régóta jósolják a mostani ármegindulást, legfőbb okként pedig a kutatás-fejlesztésbe (továbbiakban K&F) invesztált kormányzati források csökkenését nevezik meg. Kétszáz éve egy Malthusnak nevezett anglikán pap vészmadárkodva hívta fel a figyelmet, hogy ha ilyen tempóban növekszik az emberiség, nem fogja tudni táplálni magát a rendelkezésre álló technológia adta vetéshozamokkal. Az éhínség elmaradt, mert világszerte forradalmasították a termelést, ahogy beengedték a tudományt és a fosszilis-tüzeléssel hajtott gépeket. A második világháború után, érthető okokból megint komoly és valós veszély volt egy világméretű éhínség kirobbanása. Leegyszerűsítve: ezt a fejlett országok K&F-be ölt nem kevés pénzével megint elkerültük. A '60-as '80-as évek között a termelés növekedése jóval gyorsabb volt mint a populációé. Feleslegek halmozódtak fel, melyekből az éhező országoknak is jutottak, az árak leszálltak, az élelmiszerpiacok/tőzsdék virágoztak.

Lassan a fejlett országok azonban már a direkt segélyezés helyett arra törekedtek, hogy a szegényebb régiókban az önellátó mezőgazdaságot de még inkább különböző más iparágakat honosítsanak meg, melyeknek a termelt profitját felhasználhatták a fejlődő országok, hogy a gazdagok fölösleges terményeit megvegyék. Emellett párhuzamosan a K&F-be egyre kevesebb pénzt öltek - nyílván hiszen annyit termeltek amennyit nem hogy megenni de még eladni sem tudtak. Ebben az időben pl. egyszerűen nem lehetett terméshozam-növelésre irányuló kutatásra pénzt kapni, pedig már sokan akkor látták hogy 10-20-30 éven belül - ahol ma járunk - ez életbevágó lesz. A kutatóközpontok nagy mértékben privatizálódtak, vagy erősen hozzáfűződtek a privát szférához az onnan érkező anyagi támogatások miatt. Ez értelem szerűen a profitmaximalizáló kutatást tolta előtérbe: például hibrid kukoricákat kezdtek kutatni és termeszteni, holott hasonló búzákra nagyobb szükség lett volna, ám a kukoricának a beporzása olyan, ami egyszerűbbé teszi a vállalatoknak a belőle származó vetőmag szabadalmaztatását. A világ földjein termő növények hozama még mindig monoton nőt, de már jól láthatóan kisebb mértékben mint az emberi populáció.

Megoldás?

A probléma közös világszerte, viszont régiótól függően egészen más megoldási tervek szükségesek. A fejlett világban, ahol már most is szinte csúcsra vannak járatva a termőföldek, azok összmérete pedig nem növelhető - mert vagy nincs hova növekedni, vagy oda az urbanizáció terpeszkedik épp - egyérteműen a K&F-en keresztül orvosolható csak a probléma. Szárazságtűrő és nagyobb hozamú növényeket kell nemesíteni vagy génmódosító eljárásokkal előállítani. Továbbá nagy potenciál van a farmerek képzésében is, ugyanis a laboratóriumban elért terméshozamoknak a felét sem közelítik meg sokszor a földeken. Ennek oka a nem tökéletesen pontos víz és műtrágya ellátottságban keresendő, amire ezentúl nagyobb gondot kell fordítaniuk a termelőknek.

Az IRRI gén bank rendelkezik a világ legnagyobb rizs-kollekciójával (hibridek, természetes fajták, GM fajták). Sokan sokat adnának érte ha valaki végre kitenyésztené az összeset, letesztelve szárazságtűrésre és hozamra, mert igen valószínű, hogy kincset találnánk. A fenti intézményben arról is rég álmodoznak, hogy a rizs GM módosított fajtáit átállítják C4-es fotoszintézisre, amivel csökkenthető lenne a nitrogén és vízigény, amellett hogy növekedne a terméshozam! További álom a szárazságtűrő kukorica, búza és rizs megteremtése mellett az Ug99-es gombafertőzésnek ellenálló búza kitenyésztése, vagy genetikai megszerkesztése, amivel szemben egyelőre egyetlen forgalomban lévő törzs sem rezisztens.

A fejlődő országokban azonban még rengeteg dolgot lehet tenni, mielőtt rájuk szabadítjuk a high-tech mezőgazdaság vívmányait. Pl. Afrikában a konzervációs mezőgazdaságnak hívott módszerben látnak nagy potenciált. Kimutatták hogy 30%-al növelhetők a terméshozamok, ha csak 5 évente szántanak a földeken addig pedig hagyják visszaépülni tápanyagként az elrohadt növényzetet, ami mellesleg segít a talajba zárni a vizet. Nagy problémát jelent, hogy bár vannak elérhető génmódosított növények - pl. a Papa Seck csoportja által létrehozott Nerica névre keresztelt rizs-hibrid, mely az Ázsiai vetélytársnál kétszer nagyobb terméshozammal rendelkezik - egyszerűen nem jutnak el a farmerekhez a megfelelő infrastruktúra és információáramlás hiánya miatt. A fentiek hiánya a másik irányban is bénítja az afrikai - és ázsiai - farmereket, vagyis a megfelelő utak és információs csatornák hiányában nem alakulhatnak ki a szabad kereskedelmet lehetővé tevő piacok, így a farmerek sokkal kevésbé motiváltak a termelés gazdaságos végzésében és növelésében. Etiópiában Áprilisban nyílt meg Afrika első (!!!) olyan árucsere központja mely elektronikusan küld 20 nagy piacú városba információt a vevők igényeiről. Ettől azt várják, hogy ha a farmerek fair árat kapnak a termékükért és látják milyen keresleti igény mellett kell termelniük, akkor harmonizálható lesz a a mostani kaotikus és ösztönzőnek épp nem nevezhető helyzet.

A három alap-gaz

Átlagosan 1055 kalóriát visz be egy ember egy nap rizsből, búzából és kukoricából. Rizsen él - de a szó legszorosabb értelmében - több mint két milliárd ember és ez növekszik. A baj, hogy sokkal gyorsabban mint a terméshozamok. Emellett a rossz tárolási módszereknek köszönhetően rengeteg termés odavész a fejlődő országokban. Átlagosan 456 kalóriát viszünk be vele naponta. 440-et eszünk búzából, amit Észak-Amerikában és Európában termelnek főleg. Ezt az Ug99 nevű gomba, a K&F-től elvont források, a növekvő populációval szemben álló lassulú termelés-növekedés fenyegeti. Kukoricából 159 kalóriát eszünk naponta átlagosan, de az afrikaiak gyakorlatilag csak ezen élnek és versengeniük kell az ezen táplált állatokkal és az ebből készülő bioüzemanyaggal.

Végszó

Engem az egész azért ijeszt meg, mert elképesztő méretű piacról/problémáról és rengeteg negatív faktorról van szó, amiknek az összjátéka még a legideálisabb forgatókönyvet véve is igen komoly fejtörést fog okozni. Eszembe jut ilyenkor a Dudits Dénes interjúja és az a népbutítás ami állandóan mint a fos úgy ömlik a hozzá nem értő koca-újságírók tollából és az említhetlen színvonalú - magukat ismeretterjesztő műsornak hívó - TV adásokból. Hogy valaki a GM növények problémáját egyáltalán felfogja, EL KELL olvasnia 20-30 oldalt minimum egy biológia könyvből. E nélkül csak baromságokat tud beszélni róla, érzelem-politizálni tud egy olyan kérdésben ami pusztán és csakis szakmai lehet(ne). Lehetne mert itthon nem az, hála a jól szervezett populista lejárató kampányoknak. Hiába, egy tudományos mém nagyon nehezen képes versenyre szállni egy nála kb. 95%-al kisebb - tehát gyorsabb és kevésbé komplex - gondolattal, nem csoda, hogy lekéstünk a normális ismeretterjesztés lehetőségéről és már csak baromsággal fertőzött laikus fejek tűzoltás szerű felvilágosítása marad. A fenti cikk is egyértelműen mutatja, hogy nagy vagy ha most még nem eléggé az, garantáltan nagy lesz a bazdmeg, amiből nem lehet GM nélkül kikeveredni. Pontosabban lehet: leölhetünk úgy 1-2 milliárd embert, de ez annyira nem biztos hogy humánus, meg lehet hogy ők emiatt szomorúak lennének, az meg nem jó...