Millió és egy beszélgetés során jött már elő, hogy a kék bálna eze meg aza ilyen meg olyan nagy. E random bepotyogtatott tények attól függetlenül hogy hasraütésszerűen keletkeztek, vagy valóságot tükröznek, mindig a "WOÁÁÁÁÁÉÉÉ aztapicsa, tényleg?!" reakciót váltják ki a hallgatóságból, azon egyszerű oknál fogva hogy a kékbálna bizony nagy. Nagyon nagy.

Íme egy két adat a wikiről szemezgetve a teljesség igénye nélkül. Akit érdekel az egész cikk az kattintson ide. Most! A tökkieknek pedig íme:

• A kékbálna (Balaenoptera musculus) akár 30-33 méter hosszú is lehet.  Súlya pedig 181 tonnánál is több lehet (ez 30 kifejlett afrikai elefánt bika(!) súlyánál is több). A valaha élt legnagyobb állatnak hisszük ma. (A bálnasúly mérésekkel kapcsolatos problémákat és kételyeket a wiki cikkben olvashatod el.)
  
• 1966-ban vonták nemzetközi védelem alá őket, mert csak az antakrtikus régióban lévő populációjuk a 0.15%-ára csökkent (itt 330,000 kékbálnát öltek meg) a XX. sz. első felében történt bálnavadászatnak köszönhetően. 1930-31-ben a bálnavadászok 30 000 kékbálnát öltek le. Ma világszerte 5000-12000-re becsülik a számukat, melyek 5 nagyobb csoportban oszlanak meg (ez a szám valószínűleg alulbecslés).
• 9-től akár 12 méteres magasságig terjedő egybefüggő, egyenes vízoszlopot lövell ki lélegzetvételkor. Tüdeje 5000 literes.  (Összehasonlítás kedvéért a mi tüdőnk ha jól emlékszem gimiből, olyan 2-3 literes. Itt a totálkapacitásról beszélünk mindkét fajnál.)
• A mellúszói 3-4 méteresek.
• Átlagosan  20 km/órával úsznak, de rövid sprintjeik, amelyeket gyakran akkor vágnak ki ha más bálnákkal találkoznak, 50 km/órásak is lehetnek. Táplálkozni 5 km/órával szeretnek. Összehasonlítás képp: a 100 m-es gyorsúszáscsúcsot Alain Bernard állította fel idén március 22.-én. 48 másodperc alatt úszta le a távot, azaz 7,5 km/órával.
  
• A nyelve 2,7 tonna és ha teljesen kitátja a száját 90 tonna (!!!) vizet képes befogadni, ennek ellenére egy strandlabdánál nem tud nagyobb dolgot lenyelni a torkának az átmérője miatt. (ezt valószínűleg még nem tudta C. Collodi a Pinocchio szerzője, meg még sokan mások sem, kik ilyen és olyan hőseiket küldték bálnák gyomrába)
• 600 kg-os a szíve, ez a legnagyobb amit az állatvilágban ismerünk.
• Az aortája 23 cm átmérőjű. Mi emberek ekkora csövekben szennyvizet vezetünk az utcáink alatt:)
• Szinte kizárólagosan krillen élnek, és ha jó a kapás és elég éhesek 3600 kg-ot is benyomnak egy nap alatt. Nap közben 100 méteresnél nagyobb mélységben, éjjel pedig a felszínhez közel szeretnek lakmározni. Úgy esznek, hogy kitátják a szájukat, és belerontanak egy krill-csapatba. Amikor a fent említett 90 tonnányi víz-krill mixel megtelt a szájuk a vizet kipréselik, a rákok meg bent maradnak, mert a bálna szilái bent tartják őket. A krillel együtt a nagy számok törvénye alapján kisebb halakat és tintahalakat is bekapnak. Táplálkozáskor 10-20 perceseket merülnek, de egyébként 2 órát is képesek 500 méteres mélységben tölteni. Az északi vizeket kedvelik, mert itt magasabb a víz oxigén koncentrációja, így az gazdagabb zooplanktonban.
  
• A kis bálna borjú, élete első 7 hónapjában 380-570 liter tejet iszik meg naponta, amitől 24 óránként egy felnőtt férfi súllyával (pontosan 90 kg-mal) gyarapodik. Születésükkor a csöppségek 2700 kg-ot nyomnak, ami egyenlő egy kifejlett víziló súlyával. 7 méteresen születnek 10-12 hónap terhesség után. 6 hónapos korukban úsznak el az anyjuktól és 8-10 évesen lesznek ivarérettek. Tengerbiológusok 80 évre tippelik az átlagéletkorukat. Ezt azért nehéz megítélni ma, mert a bálnavadász időkből nem maradt megbízható adat erre vonatkozóan, így még jó idő lesz mire kiderül ez a nyomonkövetett egyedekről.
• Egyetlen természetes ellensége az orka, vagy másnéven gyilkosbálna. A kékbálnák 25%-nak vannak orkáktól származó sebei. Jellemzően a fiatal, vagy gyenge egyedeket támadják meg. A felnőtt hímeket kerülik, mert azok oly erősek és agresszívak, hogy könnyedén megölik a gyilkosbálnákat (akik egyébként a delfinek családjába tartoznak nevüknek ellentmondva).  A kis bálnákat úgy ölik meg, hogy addig kergetik az anyát és a borját míg azok kifáradnak, és végül így sikerül leválasztani a kicsit. Ekkor gyakorlatilg megfojtják, nem engedik fel levegőt venni. (Az orkák egyébként nagy gyilkológépek, még egymást is felfalják, de erről majd talán egy másik postban.)
  
•  Általában 10-40 Hz közt vokalizálnak, 10-30 másodpercig, 155-188 decibellel. Sri
  Lanka partjánál élő populáció tagjairól azonban feljegyezték, hogy 2 perces dalokat énekelnek, melyben 4 hangot ismételgetnek. Ez talán speciálisan ennek a populációnak a védjegye. A bálnadalokről többet itt olvashatsz.

A végére egy kis személyes élmény. Apukámék voltak Norvégiában a nyáron és azt mondták az ottani halpiacon teljesen általános és természetes, hogy a különféle halak meg puhatestűek és tengeriherkenytűk mellett bálna-steakeket lát az ember a halárusok pultján. Sötétvörös már-már feketés a húsa. Ez a mioglobin miatt van egyébként,  mely a vérükben a hemoglobin mellett megtalálható mint oxigénkötő vérfehérje. A  bennünk lévő hemoglobinhoz képest a mioglobin  oxigén kötési görbéje sokkal lineárisabb, ezért lassabban használja fel a vérében keringő oxigént egy bálna mint mi. Azt nem tudom, hogy konkrétan kékbálnát vadásznak-e a norvégok, de ők és Japán az a két ország a világon - ha jól tudom - akik nem írták alá a nemzetközi bálnavadászatot tiltó egyezményt.

Szépek és nagyok. Vigyázzunk rájuk, ne együnk bálnasteaket. Itt a mese vége.